10.rész A levélvivőm

Hazamentünk, én egy díjjal a kezemben, majd azon gondolkodtam mit csináljak a nap hátralévő részében. Elindultam Amirával az erdőbe sétálni, és ekkor megpillantottam az ágak között játszani pár rettenetes rémet. Eszembe jutott, hogy szerezhetnék én is egyet mint Hablatyék, hogy majd én is tudjak üzenni vele ha kell. Megláttam egyet az ágon ücsörögve. Abbahagyta a játékot mert meglátott minket. Még egyik sem vett észre minket, de ő már repült is felénk.

   

Zöld színű volt piros csíkkal a hátán. Leszállt, majd morgott, de nem mert közelíteni Amira miatt. Adtam neki egy kis halat amit egy harapásra le is nyelt. Rám nézett kitágult pupillákkal amiben megjelent egy cseppnyi bizalom. Elmosolyodtam, és felugrott a vállamra. A fejét a kezem felé kezdte nyújtogatni, majd mikor megsimogattam elégedetten mordult fel.

- Van kedved velünk jönni? - kérdeztem.

- Persze, ha nem baj. - nézett Amirára aki bólintott jelezve, hogy nem bánja.

- Na akkor induljunk mert esteledik és már fáradt vagyok.

- Érted amit mondok? - kérdezte meglepetten.

- Igen. Általában minden sárkányt megértek. Neked viszont kell egy név. Legyél mondjuk Szikra.

- Oké. Nézd hogy szikrázik a tüzem. - mondta, majd egy kis ágkupacot begyújtott.

Hazamentünk, és feltettem a lábára egy kis levéltokot. Elmentünk a főtérre ahol a többiek voltak, és bemutattam nekik Szikrát, aki amíg beszélgettünk játszott a többi kis "postás" társával. Otthon elhelyezkedett az ajtó fölött, és el is aludt, majd én is így tettem Amirával együtt. Reggel mikor felkeltem Asztrid jelent meg az ajtóban dörömbölve.

- Végre, hogy felkeltél. - mondta ahogy belépett, és megláttam hogy teljes fegyverzetben áll.

- Valami baj van? - kérdeztem meggyötört arcát látva.

- Ma reggel kirepült Szikra az ablakon, de a szél becsukta és nem tudott bemenni, ezért hozzánk repült, és egy üzenet volt nála amit nekünk adott oda.

Ebben a pillanatban érkezett meg az említett sárkány, és az ölembe fészkelte magát. Ezt meglátva Amira kitúrta a helyéről, és ő akart oda ülni. Csakhogy neki egyedül a mancsa fért el az ölemben, ezért úgy döntött hogy rám fekszik. Szikra sem hagyta magát, mert ő meg a fejemen talált helyet. Elkezdték a farkukkal ütögetni egymást majd játszottak engem majd meg fullasztva. Asztrid nevetve segített leszedni rólam a két sárkányt akik az ajtón kiszaladva elfutottak.

- Mi volt a levélben? - kérdeztem mire odaadta nekem.

" Kedves Hibbantiak!

A tegnapi akciótok miatt újfent kivívtátok a haragomat. Bosszút fogok állni miatta, de persze a titkos tervet nem közlöm veletek. Mint látjátok voltam olyan jószívű, hogy figyelmeztettelek titeket nem mintha lenne esélyetek ellenem. Hablaty te pedig búcsúzz el a drágalátos éjfúriádtól, mert a feje lesz a trófea.

                                                                                 Dagur a tébolyult. "


- Mi történt? Mit fogunk csinálni? - ijedtem meg, mert eddig háborúról csak a történelem könyvből hallottam. Most meg lehet hogy élőben átélem.

- Ne izgulj, nem lesz semmi komoly. Csak van valami titkos tervük, de háború nem hiszem hogy lesz. Amúgy meg ezt az ikreknek köszönhetjük ugyanis úgy gondolták, hogy jó buli bekötött szemmel repülni és robbantgatni vakon mindenfelé. Ez esetben az ádázok szigetén kötöttek ki, és majdnem megsemmisült a falujuk.

- Ezt ki is használhatnánk. Hiszen amíg építkeznek meg fegyverkeznek, addig mi is kieszelhetnénk valamit.

- Igen, Hablaty is ezen gondolkodik, de viszont harcolni majd meg kell tanulnod, hogy meg védd magad. Nem akarjuk, hogy bajod essen, ezért majd legfőképpen a sérült sárkányokat kell majd ellátnod. 

- De azért pár hajót majd elsüllyeszthetünk ha kell? Amirával láthatatlanul úgy is könnyű lesz.

- Rendben. Most viszont indulás az Arénába. Ott megbeszéljük a teendőket, és holnap elkezdjük a kiképzést. A felnőttek meg a kicsik együtt gyakorolnak majd harcolni sárkánnyal meg egyedül. Mi viszont nyolcan sárkánylovasok együtt fogunk edzeni.

- Nyolcan?

- Igen. Hablaty, Takonypóc, Halvér, Kőfej, Fafej, Te, Én, meg még valaki akit majd megismersz később.- válaszolta Asztrid.

- Rendben. Akkor menjünk. - mondtam.

Útközben csatlakozott Amira is hozzánk, aki mint kiderült halászni volt Szikrával.